Szervezetünk csapata a Tápiószentmártoni Hurkafesztiválon elért eredménye alapján és a 2010. évi sikerei alapján jelentkezett, Csetneki Lászlótól az MNGSZ Észak-Bükki régió elnökénél a VI. Tardi Hurkafesztiválra.

A mivel az előző évi siker kötelezett a felkészülésre az idén minden kategóriába neveztünk. Így felkészültünk a versenyre és nem csak hurka készítésre, hanem a fesztivál részét képező szalonna-, házi savanyúság és forralt bor versenyre is.

A helyszínre elsők között érkeztünk, még attól sem féltünk, hogy egy ismert szólás esetleg beigazolódhat – „elsőkből lesznek az utolsók”.

A csapat tagjai : Lovasi József, Lovasi Viktor, Menyhért Péter és a nők Romhányi Adrienne, Lovasiné Gördör Stefánia, Göndör Ferencné, Menyhárt – Kovács Györgyi.

A jól előkészített anyagainkat és látványos bemutatónkat nyugodt körülmények között rendezhettük el és készülhettünk a megmérettetésre.

A savanyúságokat tartalmazó üvegeinket és a szalonnákat elhelyeztük a zsűri asztalnál, majd neki fogtunk a fő feladathoz a hurkakészítéshez.

A munka közben a zsűri tagjai gyakori vendégek voltak nálunk. Kóstolgatták a finom disznótoros előételeinket, a hagymásvért és a kemencében sült pecsenyét. Azonban ez csak álca volt valójában arra voltak kíváncsiak milyen a környezetünk, hogyan készítjük elő a hurka alapanyagot, majd a folyamat többi részét ellenőrizték.

Három hurkát készítettünk elő. Májas, véres és a vegetáriánus hurkát. A recepteket nem tesszük közzé, nehogy mások is elkészítsék ugyanazt, amit mi sikeresen készítünk.

A töltés követően jöhetett az abálás és sütés. Az utóbbi azonban nem ment zökkenő mentessen, mert csak egy sütő üzemelt és arra várt minden csapat. Azért 13.00 órakor a zsűri elé vittük a készítményeinket bírálatra.

A szöveges bevezető és a kis versike, amit magam szerkesztettem:
Mér jó a disznónak ?

Azért jó a disznónak, ha akar csak hever az ólban
Alatta a tiszta szalma, belefekszik, asztán már is jól van,
egész nap be van zárva óljába, de ez sem számít neki.

Ismét boldog, ha jön a gazda, már is korpával teli a vályú.

Ezért is jó a disznónak, mindég adnak neki enni,

nem kell tojást sütnie, nem kell kenyeret kennie.
Mindenki szereti ha hízik, méregetés minden nap.

A gazda igaz barátja, hisz míg Ő kint sétálgat,

az elhordja óljából a trágyát, és tisztántartja.

Azonban azért rossz a disznónak, hogyha körülállják,
megfogják lábait, ledöntik lábáról és a torkát elvágják.
Szétszedik a testét apróra, lenyúzzák a bőrét, süti,

főzik és ledarálják húsát, hogy belébe visszatömjék.

Ám…
…mégis jó a disznónak, hisz mindenkinek álma
hogy akkor is dicsérje az ember,

mikor éppen a húsát rágja!
Ez után már csak az eredményhirdetésre kellett várjunk, mert a közönség gyorsan széthordta a kóstolókat, alig tudtunk magunknak megmenteni egy keveset.

Az eredményhirdetésre is sorkerült. A forralt bor kategóriával kezdődött, itt nem voltunk érdekeltek. Következett a házi savanyúság kategória, ahol érdekeltek voltunk, és egy 3 díjat kaptunk.

A szalonna versenyben már nagyobb reményekkel vártuk az eredmény, melynek a végén nagyon örülhettünk, mert a leadott 21 féle szalonna kompozícióval az egyéni legjobbnak járó rubin diplomával jutalmazott a zsűri, mely egyben a „szalonna király” címet is jelentette a számomra.

Következett a fő attrakció a hurkakészítés eredményhirdetése. Itt is nagyon sokáig kellet várni, már azt hittük, hogy valamit elszúrtunk, mert csak nem akartak szólítani bennünket.

A különleges hurka kategóriában a szójás-zabpejes fehérhurka és a céklával színezett vörös hurkánkért Aranydiplomát kaptuk

Úgy látszik érdemes készülni. Így a következő alkalomra a szervezetünk több tagját is mozgósítjuk majd a hasonló rendezvényekre. Ez is a szabadidő hasznos eltöltésének egyik formája, így szélesedhet az IPA szellemisége a „Servo per Amikeco”, mivel számtalan új kapcsolatok alakulhatnak ki és szövődhetnek barátságok is más civil szervezetek tagjaival.

A folytatás a jó csapatmunka gyümölcse lehet.

Lovasi József

elnök